2015. január 17., szombat

2. Rész - Interjú

Sziasztok! Meghoztam a következő részt! Remélem elnyeri a tetszéseteket és olvasni fogjátok továbbra is a blogot! A feliratkozós modult még mindig nem tudom betenni, valószínűleg már nem is fogja engedni. Szóval, a FACEBOOK CSOPORT fog erre szolgálni. Ha szeretnétek követni a történetet, akkor itt tudjátok! Jó szórakozást az új fejezethez! xoxo



Reggel addig aludtam, ameddig csak szerettem volna, mert csak este kellet mennem az interjúra.Körülbelül kilenc óra lehetett, amikor kinyitottam a szememet, de még lustálkodni volt kedvem, úgyhogy csak feküdtem az ágyamba  és pihentem. Mozdulni sem volt kedvem. De egy idő után muszáj volt, mert a furcsa alvási pózom miatt begörcsöltek a végtagjaim. Kikászálódtam az ágyból, majd a laptopomhoz mentem. Kihúztam a töltőjéről, majd vissza feküdtem az ágyba, immáron a számítógépem társaságában. Megnéztem az időt, tíz óra volt. Nem nagyon törődtem vele, ugyanis csak este nyolckor van megjelenésem, addig meg bőven ráérek. Válaszolgattam a Facebook üzeneteimre, majd kiírtam, hogy holnap egy random vlog videót várhatnak tőlem, amiben szinte az egész fotózást, és a ma esti interjúmat nézhetik meg. Sokan visszajelezték, hogy már alig várják, meg volt egy-két ember, aki azt írta vissza, hogy senkit nem érdekel stb.. Na de ha nem érdekli , őket akkor minek kommentelnek? Mindegy is. Még egy kicsit nyomkodtam a gépemet, aztán letettem és  rájöttem, hogy most már ideje lenne felöltözni. Gyorsan kikapcsoltam a gépemet és beálltam a zuhany alá, ami tényleg gyors volt, nem volt kedvem órák hosszat bent ácsorogni. Amint végeztem, és ismét száraz lett a bőröm felöltöztem a mai ruhámba. Ez után írtam egy üzenetet unokatestvéremnek, hogy jó lenne ma találkozni. Ő nem csak a rokonom, hanem a legjobb barátnőm is. Lementem, hogy még is valamit egyek, mielőtt találkozunk. A szokásos reggelimet ettem. Anyával végigbeszéltem a mai nap menetét. Miután megreggeliztem a tányéromat eltettem a helyére, majd a telefonomat kezdtem el nézegetni.Vissza írt barátnőm, hogy menjek érte, mert az Ő  autója, éppen nincs otthon. Ezért megfogtam a kocsi kulcsom, elköszöntem anyától, majd elindultam unokatestvéremértKörülbelül öt utcára lakik tőlünk, de mivel elmegyünk csajos napot tartani, mindenképpen kell egy kocsi. Amint a házukhoz értem, kiszálltam a kocsiból, majd becsöngettem a házba.
-Szia Clem!-ölelt meg Lili.
-Szia!-viszonoztam kedvességét -Van valami terved, vagy csak menjünk?-tettem fel a kérdést.
-Menjünk - mosolygott rám, majd elő kapta a videó kameráját. Elfelejtettem említeni, hogy Ő is videózik. Többnyire én adtam neki ihletet hozzá, de örülök neki, hogy örömét leli benne. Az egész utat végig énekeltük, éppen azokat a dalokat, amik mentek a rádióban. Megálltunk egy kávézónál. Otthon elfelejtettem inni egyet, és én kávé nélkül már délután három-négy fele olyan vagyok mint egy zombi. Viszont ma este sokáig fent kell lennem, úgyhogy úgy döntöttem, hogy beugrunk egy kis időre. Mind a ketten rendeltünk egy nagy kávét, amit elvitelre kértünk. Amint oda adták, már mentünk is vissza a kocsiba. Elmentünk egy szép helyre, majd kiszálltunk a járműből. Kerestünk a videóhoz egy megfelelő helyet. A választásunk egy kilátóra esett, ami oldalról és felülről is védett volt, így a szél nem fog süvíteni a felvételen. Mind a ketten kivettük a kocsiból a kamerát, illetve  az állványt, majd eldöntöttük, hogy ki milyen  felvételt szeretne csinálni. Nekem egy Tag-re esett a választásom, amit elsőnek készítettünk el. Közben jól megtudjuk inni a kávét is. Miután elkészítettük az én videómat, Lili-nek eszébe jutott egy ötlet, amit én kicsit furcsállottam.
-Arra gondoltam, hogy csináljunk egy olyan videót amiben elmegyünk egy bevásárló központba, vagy akár hova, és elesünk.-nevette el magát a saját hülyeségén.
-Ez szuper ötlet-színleltem egyetértésemet, amit be is vett- de csak akkor ha elakarod törni valamidet. Én viszont nem igazán-vallottam be, amire neki is leesett, hogy az első mondatomat nem gondoltam komolyan. Lili ismert arról, hogy ha valamit a fejébe vesz, akkor arra rá szedi a másik embert is. Hát, most sem lett másképpen. Úgyhogy vissza szálltunk a kocsiba, és persze, a legforgalmasabb helyre mentünk. A plázába. Mivel az országban mi ketten vagyunk a legismertebb videósok, elkerülhetetlen volt, hogy ne ismerjenek fel minket, ezért kicsit nehézkesen ment a videó elkészítése, de csak sikerült. Rengeteget nevettünk egymáson, sőt, még saját magunkon is, habár így kicsit elvesztette a lényegét a videó, de így is elég viccesre sikeredett. Legalábbis nekünk. Nekem sajnos már nem volt sok időm az interjúig, ezért vissza mentünk a kocsihoz, majd haza vittem Lilit. Elköszöntünk egymástól, kicsit nehézkesen, mert több, mint egy hónapig nem fogunk találkozni. Hiszen én Londonba utazok. Ezután haza mentem, ahol beköszöntem anyának, majd gyorsan felmentem a szobámba ahol felvettem az esti ruháimat. Mivel volt még egy órám ahhoz, hogy elinduljak, ezért úgy döntöttem, hogy gyorsan megvágom a Tag videóm, majd feltöltöm. A vágással készen voltam, majd elkezdtem tölteni. De lejárt az időm, ezért el kellet már  menjek, úgyhogy a laptopom bekapcsolva hagytam, majd elindultam. Lefelé menet elköszöntem anyáéktól, majd a kocsikulcsom felkapva léptem ki az ajtón. Beszálltam a járműbe, beállítottam a kamerámat videózásra, majd elindultam az interjú helyszínére
Amint megérkeztem megfogtam a kamerámat, majd bementem az épületbe.
Gyorsan lepakoltam a dolgaimat az öltözőbe, majd még egy kicsit beszéltem, majd bejöttek szólni, hogy mehetek. Természetesen a készülékemet is magammal vittem.
Kiértem Esztihez, aki egy öleléssel köszöntött. Ő volt az, akinek a feltett kérdéseit válaszolom meg a tévében.
-Hogy van a mi Youtube hírességünk?- kérdezte kedvesen.
-Jól, köszönöm-válaszoltam, majd el is kezdtük az interjút.
Amint vége lett elköszöntem a nézőktől, majd lementem a 'színpadról' a kis családomhoz. Nagyon sokan voltak. Hihetetlen, hogy ennyi ember követi végig az életem. Megöleltem mindenkit, csináltam velük képet és beszélgettem velük egy kicsit. Mindenki szeretett volna benne lenni a videóban, így megkértem egy lányt, hogy tartsa addig a kamerát, ameddig én fényképezkedek a lányokkal, illetve fiúkkal. Megígértem mindenkinek, hogy szerepelni fognak. Elég sok idő lesz, tehát fel fogom gyorsítani.
Amikor végeztünk már majdnem tíz óra volt, úgyhogy elköszöntem tőlük, majd elindultam haza.
Útközben már nem kameráztam, ugyanis úgy gondolom, hogy a nézőimmel való találkozás lesz a videó zárása.
Amikor haza értem, a szüleim már aludtak, de nekem még volt egy-két dolgom, ezért felmentem az emeletre, bekapcsoltam a laptopom. A videó már fel is került, és több, mint két millióan megnézték. Hihetetlen, hiszen nem is olyan régóta van fent. Láttam, hogy Lili is kitette azt a videót, amin úgyszintén rengetek megtekintés volt. Neki álltam összevágni a videót, ami  bemutatta az elmúlt két napomat.
Amint végeztem vele, kikapcsoltam a számítógépem és elővettem a bőröndöm. A tisztálkodási szereimet, illetve a ruháimat is bepakoltam. Egy-két dolgot hagytam még kint, mert holnap az még kelleni fog. Amint végeztem, az óra éjjel egy órát mutatott, ezért gyorsan elmentem tusolni, majd lefeküdtem aludni. Holnap nagy nap lesz számomra..

1 megjegyzés:

  1. Igaz, csak most találtam rá, de kérlek, folytasd!!! Olyan régóta keresek olyan blogot, ami Joe-ról, és Caspar-ról szól!!! ❤❤

    VálaszTörlés